gondolataim...

Bizony ez fogós gondolat lehetne ha az ember mélyebben belemerül. Én magamban már letisztáztam egy két dolgot ezzel kapcsolatban. Az tény hogy valamilyen alapja van annak hogy minden népnél, a magasabb kúltúráktól egészen a természeti népekig, hisznek az istenekben. Ennek többféle magyarázata is van . Először is a kialakulását úgy magyarázzák hogy az ősember ugye félt az ismeretlen dolgoktól (villám, természeti katasztrófák stb) és amit nem tudott megérteni azt valami felsőbb hatalom beavatkozásával magyarázta. Persze nálam is és másoknál is előfordult hogy (amikor az ember kiszolgáltatott helyzetben van vagy nincs hatalma a dolgok irányítása felett) valamitől való félelmünkben istenhez fohászkodtunk, pedig nagyon nem is hiszünk benne. Persze aztán ha megoldódik az ügy akkor nagyvonalúan megfeledkezünk az egészről.
De lehet hogy nem csak az ősember belsőjéből fakadó alárendeltség igény miatt alkult ki az istenhit, hanem konkrétan voltak is. Senki se kérdezze mikor, de nagyon sok utalás van rá az írott és íratlan történelemből. A világ összes természeti népeinél az eredetmondák sok esetben nagyon hasonlítanak egymásra. pl. az ausztrál abók, vagy a dél-amerikai indiánok között. Pedik térben és időben nagyon régen elváltak útjaik.
Na én arra akarok kijukadni hogy ... nemis menjünk csak vissza az ősidőkig. 4, 6 milliárd éves a föld, ugye. Igen cudar körülmények volta akkoriban oxikén nuku, sok széndioxid, meg mindenféle ártalmas gázok. Nagy meteorzáporok és tektonikai mozgások közepette (még nagyon képlékeny volt a felszín) egyszer csak kialakult a semmiből egy olyan szervetlen molekula ami magyarázatot adhat az élet kialakulására. Az tény hogy földi kísérletezésekkel (olyan laboratóriumi feltételeket hoztak létre mint az "őskáosz") bebizonyították hogy ezek a vegyületek összeállhatnak spontán, amiből aztán talán kialakulhat ez meg az esetleg, de.... Innentől kezdődik a sok ha.. meg de...vannak magyarázatok a végső vegyület létrejöttéig de annyi ha-val, meg esetleg-gel hogy ez egy rendkívül lyukas szövet.
 Kilenc olyan létfontosságú eseménynek kellett történnie a semmiből, amiből kialakulhat egy anyagcserével rendelkező egyszerű osztódó sejt. És mindegyiknek olyan kicsi az esélye hogy azt a mi egyszerű léptékkel gondolkodó agyunk fel sem fogja, ezeket az esélytelenségeket így szokták érzékeltetni pl:
  közkedvelt összehasonlítás a majom, akit leültetnek az írógép elé és találomra elkezd rajta pötytögtetni és micsoda véletelen pont a Rómeó és Júlia jött neki össze "se több, se kevesebb", pedig nem is olvasta ...de ami a legelképesztőbb hogy még papírt is cserél :) bocs...
 Más szavakkal szólva, "Egyetlen fehérjemolekula kialakulásának az esélye 1:1 itt még 300 nulla. Az, hogy a való életben ez az egy eset véletlenül bekövetkezzék, gyakorlatilag lehetetlen. (A matematikában ezt "zéró valószínűségnek" nevezik.) Mi több, a 288 aminosavból álló molekula viszonylag szerény méretű a több ezer aminosavból álló "óriásokhoz" képest. Ha hasonló számításokat alkalmazunk ezekre az óriásmolekulákra, akkor még a "lehetetlen" szót sem érezzük elégségesnek" * idézet Adnan Oktar művéből.

Kilenc ilyen véletlen kell egy anyagcserével rendelkező egyszerű osztódó sejt létrejöttéhez.
1. Egy szervetlen molekula összeáll aminek alapja lehet a többi...
2. Egyszerû szerves molekulák keletkezése
3. Fehérje kialakulása
4. Enzimek kialakulása
5. Rribonukleinsavak kialakulása
6. Aminosavak létrejötte
7. Dezoxiribonukleinsav megjelenése
8. Genetikai kód keletkezése
9. Sejtmembrán kialakulása

..és akkor még csak az evolúció legelején vagyunk.
Az evolucionista tudós, W. H. Thorpe elismeri: " a legelemibb típusú sejt is elképzelhetetlenül bonyolultabb, mint bármiféle rendszer, amit az ember eddig kigondolt, a megvalósításról nem is szólva"
 Na ezek után ha ez így igaz (mármint ezek az esélyek) akkor a megmagyarázhatatlan felüti a fejét mert mi emberek (a magunk komplex módján) ugye mégiscsak itt vagyunk. Viszont az ismeretlen és megmagyarázhatatlan dolgok istenhitet szülnek. Na f@sz@, de én akkor sem akarok hinni az istenekben legalábbis a klasszikus pár nap alatt földet és életet teremtő istenekben és társaikban akik a felhők szélén ülve, (manapság a kondenzcsíkon) nektárt kortyolgatva jókat röhögnek a földi halandók csetlésén botlásán.
De hiszek egy olyan felsőbb hatalomban aki vagy ami (nincs konkrét elképzelésem) elhintette az életet a földön, valami módon. Na ezeknek az esélytalálgatásába nem mennék bele mert ezeket már nem lehet számszerüsíteni. De valaminek kellett történnie, sőt nem is egyszer kellettek a beavatkozásuk a földön. Aki kicsit is ismeri a föld, durván négymilliárd éves fejlődését az tudja hogy sok teljes jégkorszak volt (hógolyó elmélet), meteorbecsapódások, szupervulkánok, teljes szárazföldi kiszáradások stb. Ezek után mindig kellett egy kis "katalizátoros" beavatkozás ami megmagyarázza a nagy kataklizmák utáni evolúciós robbanásokat is.
 Így hát szerintem is vannak istenek ha nem is úgy ahogy a vallás megemlékezik róluk de a nagy kérdésem ezek után hogy így jól kétségbe vontam az élet kialakulásának a lehetőségét a véletlenek folytán: az istenek hogy jöttek létre.....?